II. 3*

Sajnálom, hogy ennyi ideig nem volt fejezet, csak megint nem volt jó hetem...
Fejezet: Szombat, Vasárnap, és Hétfőn is :) Elviekben.
Április 2-től Londonban leszek, és nem hozok fejezeteket egy ideig. Bocsi.
Na, nem is mondanék többet, csak egyet. Nem tetszett az előző fejezet? Nem kaptam annyi komit, mint szoktam...
Na mindegy. jöjjön a FEJEZET :D
Love U All

Rebecca
xx

Már a 3. körnél tartunk és kezdem, azt hinni, hogy ez a pasi le akar minket itatni...
Leyla szó szerint, issza minden szavát, és nevetségesen sokat vigyorog. Mi lesz ebből? Semmi jó az biztos...

Mindjárt éjfél...tényleg későre jár. Haza szeretnék menni, de nem hagyhatom itt Leyla-t.

"Hol vagy? Z"

Zayn miattam idegeskedik? És miért van még fent ilyenkor? Most látom csak...8 nem fogadott hívás..

"Aludj! Csók: R"

"HOL VAGY?"

"Funky Buddha"

"Maradj ott, megyek"

Idejön? Csak azt ne! Bár lehet igaza van. Nem szeretnék megint kórházba kerülni.

Szorosabbra húztam magamon a fehér anyagot, és egy kicsit arrébb húzódtam a mellettem szórakozó párostól.
Barátnőm már túlságosan is az alkohol hatása alatt állt ahhoz, hogy tisztán gondolkodjon. Kivettem a kezéből a whiskey-t, és rendeltem neki egy pohár vizet. Mindet megitta a parancsomra, aztán Ross vállára borult, és suttogott valamit a fülébe. Lehajoltam hozzá, és egy haragos pillantást vetettem rá.

- Gyere! Fizetünk, és hazamegyünk!- rángattam ki a férfi karjaiból.

- Nem! Én Ross-szal maradok!

- Leyla! Nem lehetsz ennyire felelőtlen!

- Nem vagyok az!

- Rendben, ahogy gondolod, de gyere!

- Szia...Rossy! Mikor látlak?- kérdezte nevetgélve barátnőm.

- Amikor csak akarsz bébi! De...Rebecca...te...is jöhetsz! Boldoggá tennél!- vigyorgott a fiú.

- Na ezt most hagyd abba! Mit képzelsz magadról? Ne gondold azt, hogy minden a tiéd lesz, amit csak akarsz!- rivalltam rá.

- Te...nem Rebecca Dawson vagy? Barna, hullámos haj és kék szemek...ez stimmel. 

- És ha ez a nevem, akkor mi van?

- Te Zayn csaja vagy?- ijedt meg egy pillanatra.

Bólintottam. A srác elsápadt. Mos valami rossza mondtam volna?

- Itt meg mi folyik? ROSS? Te meg mit keresel itt?- lépett oda az asztalunkhoz Zayn, és idegesen fürkészte arcomat, majd tekintetét Ross-ra kapta.
- Heló haver!- vigyorgott.
- Évek óta nem láttalak! Visszaköltöztél?
- Igen. Los Angeles nem az én világom!

Hmmm. Ilyen jól ismeri Ross Zaynt? Talán kihúzhatok belőle valamit Zayn titkairól...

- Értem. Sajnálom most mennem kell, de majd dumálunk még. Csá.
- Oké. Cső.
- Mi volt ez?
- Mindent elmesélek ígérem, csak menjünk!- ölelt szorosan magához barátom.
- Rendben!
- Gyere! Hozzám megyünk!
- De...Leyla?
- Ő dolga. Döntés képes, felnőtt nő. Na gyere már!- húzott ki az épületből.
- Mi ilyen sürgős?- nevettem el magam.
- Iszonyatosan dögös vagy!
- Igeeen?- vigyorogtam rá.
- Ha még egyszer az ajkadba harapsz akkor nem bírom ki hazáig.- kacsintott.

ZENE
Szívem kihagyott egy ütemet, majd egyre gyorsabban vert. Tényleg ilyen hatással lennék rá? Egy olyan fiúra, akit az isteni gondviselés nekem ítélt?
Van valami, amit nem mond el. Tudom. Jelenleg nem arról van szó, hogy megcsal. Tudom, hogy nem.
Ő más. Van valami benne, ami teljesen különlegessé teszi.
Erre a titokra rá kell jönnöm.
Látom napok óta rágódik valamin. Mit tegyek? Beleszóljak a dolgába? Nem, azt nem szereti. Akkor mit tegyek? Remélem az idő megadja a választ. Lehetőleg minél előbb.!

A háza előtt állunk. A gyep enyhén vizes, és kissé hűvös van. De ez jelen pillanatban nem zavar. Óvatosan kezébe fogta kezemet, és lassan magához húzott egy érzéki csók erejéig. Csak azt veszem észre, hogy egyre jobban belé szeretek...

Vajon mindig szeretni fog? És meddig leszünk együtt? Furcsa gondolatok, miközben egyre hevesebben csókol nekem ilyen gondolataim vannak. Mondhatom szép.
Legalább tudom a gondolataim miértjét. Szeretem és nem akarom elveszíteni. Mert mindennél többet jelent nekem.
Talán igaz, hogy a barátom az, aki mindent tud rólam, és mégis szeret... Remélem így van.

Eldönt a füvön, és nyakamba csókol. Piszkosul élvezem, ami nem meglepő.



- Min gondolkozol már megint?
- Semmi.
- Nekem nem tudsz hazudni. Inkább használd másra azt a csinos kis szád. De előbb mond el mi bánt!
- Nem fontos.
- Nekem el kell mondanod! Tudni akarom!
- Szeretlek, és soha nem akarlak elveszíteni. Azt nem viselném el.- buknak ki belőlem a keserű gondolatok, amin egész eddig rágódtam.
- Ez a baj? Tudod, hogy nem hagylak el. Te olyan más vagy, mint a többi lány. Különleges vagy. Te megadod mindazt, amire szükségem van. Én is szeretlek. Örökké.

Az elhangzott szavak után, egy könnycsepp futott végig az arcomon, amit Zayn gondosan letörölt. Egy gyengéd csókkal szentesítette szavait. Ölébe kapott, és felvitt a hálóba. Tudtam mit akar, és egyáltalán nem volt ellenemre.