14*

Sziasztoook :)

Ma megszállott az ihletmanó, így írtam egy pár fejezetet :D Csak gépeltem a sorokat, már rá sem néztem szinte a billentyűzetre, közben pedig üvöltött a zene a fülembe. Lehet furcsa párosítás, de nekem így megy (;
Itt lenne a következő fejezet, ami szerintem egy kicsit hosszabb lett. Nagyon köszönöm a kritikátokat, negatívat pozitívat egyaránt. A részek valóban rövidek, de mivel nem túl sok szabadidőm van, így 2 naponta hozok nektek új fejezetet. Igazságos? Szerintem igen. Annyi boldogságot szereztek nekem :D
Nagyon köszönööööm *.*
Remélem tetszik ez a rész is, bátran lehet komizni, és olvasónak feliratkozni. (:
Ja, és minden fejezet alatt ott van, hogy VÉLEMÉNY!!!!! Kérlek pipáljátok be a véleményeteknek megfelelő rublikát!!!! KÖSZIII :) 
Rebecca
xx

- Na menj! És ajánlom, hogy tényleg szeressen, vagy kinyírom!- mondta nevetve, majd becsukta mögöttem az ajtót...

- Szia!- köszöntött az ajtóban álló fiú, majd végigpásztázta a testem, és arcom minden szegletét.
- Helló.- mondtam mosollyal az arcomon.
Beléptem a lakásba, majd becsuktam az ajtót. Táskámat a földre helyeztem, és a nappaliba léptem...

- Gyönyörű vagy! Bár ezt már megszokhattam volna.
- Kö-köszönöm- mondtam elpirulva.
- Meg azt is nagyon bírom, mikor miattam jössz zavarba.
- Ajj Zayn.
Le akartam ülni a kanapéra, de Zayn az ölébe húzott.

- Nem akarom tovább húzni. Becca? Lehet egy kérdésem?- suttogta a nyakamba.
- Persze.
- Lehet, hogy nem a legmegfelelőbb alkalom, de...
- Nyögd már ki!- nevettem el magam.
- Szóval...Lennél a barátnőm?- erre már felkaptam a fejem.
- Én...én nem is tudom... Azt hiszem...igen.- mondtam halkan, majd elmosolyodtam.
- Hát ez nem volt túl meggyőző!
- Ajjh. Persze, hogy leszek a barátnőd. Próbálom titkolni az érzéseim, de már nem megy...
- Hát már egy ideje látom, hogy teljesen belém zúgtál.- vigyorgott önelégülten.
- Hülye.- mondtam tettetett sértődöttséggel.
- Na ne sértődj meg Szépség!
- De igen is Szörnyeteg!
- Mi az, hogy Szörnyeteg??
- Tudod, mint a mesében! A Szépség és a Szörnyeteg egymásba szeretnek...
- Ajjh. Női logika...- forgatta a szemeit.
- Zayn...- szólaltam, meg halkan, mire felém kapta tekintetét.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve ajkaira nyomtam enyéimet. Éreztetni akartam vele, hogy szeretem. Hezitálás nélkül visszacsókolt, és kezeit derekamra csúsztatta. Egy puszit nyomott arcomra, majd nyakamra, és vállamra. Eldöntött a kanapén, és folytatta a csókcsatát. Nyelve átfurakodott a számba, majd kisimította a hajamat nyakamból. Apró csókokkal borította be a területet. Egy ponton gyengéden szívogatni kezdte a bőrt, mire én felnyögtem.

- Zayn...kérlek állj le! Én még nem...
- Semmi baj..értem. De ha ezt csinálod velem, akkor elvesztem a fejem.- fúrta tekintetét enyémbe.
- Sajnálom.
- Nem baj. Minden esetre élveztem.
- Bújócskázzunk! Ha megtalálsz megcsókolhatsz.- nevettem el magam.
- És ha nem talállak meg.?- kérdezte tettetett szomorúsággal.
- Akkor a szekrény mögött vagyok.- súgtam neki játékosan, majd elbújtam a fürdőben.
- És melyik szekrény mögött?- hallottam meg hangját, mire elmosolyodtam.

3 perc múlva rám talált.

- Na, hol a csókom?- kérdezte, mire én egy apró csókot nyomtam alsó, majd felső ajkára.
- Te direkt szórakozol velem?- nevette el magát.
- Neeeem!- mondtam mosolyogva, majd mellkasába fúrtam a fejem. Ő átkarolta a derekam, és szorosan magához vont.
- Lenne itt Neked valami.- mondta, és egy kis tasakot nyomott a kezembe.
- Ez...ez csodálatos! Annyira édes vagy.- nyomtam egy puszit mosolyogva arcára.
- Az én nyakamban van a másik része. Azt jelenti, hogy nálad van a szívem egy darabja.- mosolyodott el, majd hozzátette- Ez de nyálasan hangzott! Nem szoktam én ilyeneket mondani.- nevetett.

- Nem baj! Nekem nagyon tetszett. Olyan édes volt.

- Köszi, deee mit együnk?

- Mid van itthon?

- Öhhm. Sajt, csirke ananász...

- Tökéletes.- mondtam, majd kezembe vettem az irányítást.

Fél óra múlva, szóltam Zaynnek, hogy kész a vacsora.

- Te még főzni is tudsz?

- Tudod...anyukám elhagyott 13 éves koromban. Hamar fel kellett, hogy nőjek.- préseltem ki a szavakat számon, mire egy könnycsepp is megjelent szemem sarkában.

- Én ezt...nem tudtam. Sajnálom Becca.- ölelt szorosan magához.

A vacsora csendben telt, bár Zayn megjegyezte, hogy ízlik neki az étel. Kicsit bánatos voltam, hiszen mély nyomot hagyott bennem anyukám "elvesztése". Borzalmas volt az az időszak...

- Minden rendben?- kérdezte Zayn egy aggódó pillantással karöltve, miközben végigsimított arcomon.

- I-igen.- mondtam.
- Sajnálom, hogy felhoztam egy fájdalmas emléket.
- Ne sajnáld nem tudhattad.
- Tudod fáj látni, hogy szenvedsz.
- Hiányzott egy anya az életemből. Nem volt ott, hogy megmondja mi lenne a helyes, vagy mit kell, hogy tegyek. A 13. születésnapom azt hittem tökéletes lesz. Már az esemény előtt napokkal izgatott voltam. De arra a napra ébredve megváltozott a véleményem egy-két dologról. Egy levelet találtam az asztalomon, amiben az állt, hogy elhagy engem, és apát egy másik férfiért. AZ volt életem legborzalmasabb napja.
- Nem akarlak sajnálni, mert tudom nem szereted, ahogy én se. Csak egyet mondok. Nem tudom, hogy csináltad, de...huhh ez elég nehéz...tudod...öhhhm szeretlek. Beléd szerettem.- mosolyodott el.
- Köszönöm, hogy vagy nekem. Te legalább megértesz.- nyomtam egy puszit arcára, majd szorosan hozzábújtam.
- Nagyon összevesztetek Leylaval?
- Ja, de végül megbékélt.
- Ennek örülök.- fúrta tekintetét enyémbe, mire én elpirultam és fejemet mellkasába fúrtam.
Fogalmam sincs, hogy képes ilyen reakciókat kiváltani belőlem. A puszta pillantásától elpirulok...
- Mit csináljunk?- kérdeztem.

- Nem is tudom...van egy-két ötletem, de te abban nem lennél benne.- mosolyodott el halványan.

- Ezt miből gondolod?

- Tudom.

- Zayn...tudod ez elég ciki. Soha nem szerettem ezt a témát, hiszen a családomban tabuként kezelik a szexet. 

És tudod, én még...

- Te még szűz vagy. De nem baj, engem nem zavar. Várok rád, ameddig kell.

- I-igen. És...és köszönöm.- öleltem át.

- Gyere!- mondta vigyorogva.
- Miért is?
- Majd meglátod!- kacsintott.

Nem tudtam mi a terve, de mivel megbíztam benne, így követtem őt a hálószoba felé...